Ivan Acher: STERNENHOCH

A zene egyetemes nyelve találkozik az eszperantó nemzetközi nyelvével Ivan Acher bemutatkozó operájában. Acher, aki asztalos, erdész, tervező és zeneszerző egy személyben, leleményesen ötvözi az elektro-akusztikus és kortárs zenét, és új életet lehel Ladislav Klíma Sternenhoch ​herceg szenvedései című expresszionista regényébe.
Miután erőszakkal házasságra kényszerítik, egy gazdag német herceg kétségbeesetten keresi a kiutat. De a megváltáshoz vezető útról hamarosan kiderül, hogy egyenesen a pokolba tart.

„Egy univerzális operát akartam létrehozni, amit eléggé áthat az elektronika és az elektro-akusztikus elemek, hogy egyrészt felhasználhassam a saját ötleteimet, és másrészt felsorakoztathassak szokatlan és eredeti hangszínű hangszereket. A kontrafagottot használtam basszus jellegű hangszerként, ami nemcsak kiegészíti a hangszerek tartományát, hanem a basszusszólam egészét képviseli. Ritmus szempontjából is nagyon rafinált hangszer. Helyettesíthet minden basszusforrást, amire a hangszerelés során egyébként szükség lenne. Az erőteljes dinamikájú, légies hangszínű citerát használtam húros hangszerként, mivel rezonánsának köszönhetően erőteljes kórushatása van. A meg nem szólaltatott húrok által keltett természetes, irányítatlan reverberáció, vagyis a kórushatás révén egyetlen hangszer erős, tömör hangot hoz létre. Úgymond felhasználtam Tereza Marečkovát is, aki nagyon jól néz ki hegedűvel vagy anélkül, és hegedűn és brácsán is játszik. Tereza vette fel az összes nagy vonósszólamot, a gordonkától a hegedűig. Ezek a hangszerek a látvány szempontjából is nagyon izgalmasak, és ezért hoztam ki őket a zenei árokból. A citera vagy a kontrafagott olyan hangszerek, amelyeket nem gyakran látja az ember. Ennek az operának egy érdekes vetülete, hogy zenei szempontból nem sorolható egy bizonyos műfajba, és annak ellenére, hogy hangszíne ötven százalékban ipari és akusztikai forrásokon alapul,az eszperantó énekhangok folytonos dallamával vegyítve, figyelemre méltó energiát gerjeszt, amire a közönség nagyon pozitívan reagál. Dolgoztam már az eszperantóval. Nagyon dallamos nyelv. Az eszperantó helyettesítheti a bel canto kifejezésmód grandiózus jellegét, és lehetővé tette, hogy parodizáljuk a 19. századi operát, ami a szándékunk is volt. Másrészt viszont nem akartunk semmit kigúnyolni, hanem ez csak a Klíma által felhasznált hagyományos megközelítés: egy utazás a kezdetleges formáktól a rafináltakig,a szépség keresése annak minden spektrumában. Az eszperantó egy tényező kivételével remekül bevált. Azoknak a színészeknek, akik még sosem találkoztak vele, elképzelhetetlenül nehéz megtanulni másfél órányi operát eszperantóul. Öt színészünk van, akik közül néhány végig színpadon van, és ez szinte egyórányi folytonos éneklést jelent eszperantóul. Ez az egyetlen kis folt az eszperantó szépségén.

Ivan Acher
Asztalos, erdész, tervező, zenész és zeneszerző egy személyben: Ivan Acher szervesen ötvözi az elektro-akusztikus és kortárs zenét. Ő a WCAAM, egy képzett zenészeket amatőrré visszaképző központ alapítója. Zeneszerzőként és előadóként részt vett Vladimír Václavek VRRM projektjében és Pavel Fajt Autopilote-jében, és rendszeres fellépései voltak a NUO mini big-band dzsessz-sztárzenekarral. A műfaji keresztezés és a meglepő megoldások örökös kutatójaként zenei, de saját maga által gyártott nem-zenei hangszereket is felhasznált. 2002 óta hozzávetőlegesen 20 zenemű kapcsán működött együtt, olykor zeneszerzőként is, a kortárs zenére specializálódott Agon Orchestrával. Acher szerzeményeit számos klasszikuszene-fesztiválon játszották Prágában (Prágai Tavaszi Fesztivál), Hamburgban, Bécsben, Pozsonyban, Budapesten és más városokban. Idáig több mint 150 ünnepelt táncműhöz és drámai előadáshoz írt zenét a Cseh Köztársaságban és külföldön. Jelölték a Cseh Kritikusok Díjára, az Alfred Radok-díjra, a Cseh Oroszlán díjra és a Deszkák (Dosky) díjra. Mindenekelőtt a legendás Prágai Komédiaszínházzal működött együtt (Dušan Pařízek előadásaiban: Kvartet Antiklimax, The Trial [A per]; David Jařab előadásaiban: Sternenhoch herceg szenvedései, Weissenstein, Heart of Darkness [A sötétség mélyén]), valamint Lenka Vagnerovával és Társulatával (a La Loba táncelőadásban, amely elnyerte az edinburghi Fringe Fesztivál Herald Angel Díját; a Riders, a Gossip, és más előadásokban). Továbbá számos, a prágai és brnói Nemzeti Színházakban, illetve más cseh, szlovák és nemzetközi színpadokon játszódó előadásához szerzett zenét. Ivan Acher többtucatnyi játék- és dokumentumfilmhez írt betétdalokat. Ugyanakkor készített színházi előadások keretében vetített filmeket (Magor's Summa, A per, A sötétség mélyén stb.), fényképciklusokat (Gulliver utazásai, Males and their Young stb.) és írt három verseskötetet is.

Michal Dočekal 1965-ben született Prágában. A Prágai Előadó-művészeti Egyetem Színművészeti Karán (DAMU) tanult rendezést, majd a Londoni Egyetem Queen Mary és Westfield Kollégiumában. 1991-1994 között a Kašpar színtársulat rendezőinek egyike, 1994-2002 között a prágai Komedie Theatre művészeti vezetője (a színház 1996-ban elnyerte az Év Színháza címet.) 2002- 2015 között a Prágai Nemzeti Színház Dráma Társulatának művészeti vezetője. 2011-ben az UTE vezetőségi tagja, 2015-től 2018-ig elnöke is. 2018 óta a Prágai Városi Színház művészeti vezetője. 
Gyakran rendez külföldön (budapesti Vígszínház, Kolozsvári Állami Magyar Színház, bukaresti Bulandra Színház, pozsonyi Aréna Színház, Szlovák Nemzeti Színház). Az általa rendezett előadások számos díjat kaptak és nemzetközi fesztiválokon szerepeltek, Divadlo Pilsenben, POSZT Pécsett, Interferenciák Kolozsváron, Nemzeti Színházak Fesztiválja Varsóban, MESS Szarajevóban, Latin-amerikai Színházi Fesztivál Bogotában, stb.

Fesztivál-részvételek: 
Az 57. Arany Prága nemzetközi televíziós fesztivál versenyprogramja, 2020.