Füst Milán: Catullus (1987)

Füst Milán 1928-as darabja Kr. e. 50-ben játszódik, az ókori Rómában, ahol tanúi lehetünk Metellus, Clodia és Catullus bonyolult viszonyainak és intrikáinak. Füst Milánt Catullus, a költő élete ihlette meg, bár életrajza nem bővelkedik a drámai eseményekben. Sőt, Füst Milán nem is életrajzi vagy történelmi drámát írt. Leginkább a Catullus verseiben központi szerepet játszó, fájdalmas és kegyetlen szerelem érdekelte: Catullus volt az első költő, aki nemcsak istennőként jelenítette meg szerelmét, hanem sanyargató démonként vagy bestiaként, akit ugyanannyira szeret, mint amennyire gyűlöl. A színdarab központi témája a szenvedély, a kínzó szerelmi játékok és az emberi lélek kifürkészhetetlensége. Mindegyik szereplő kibírhatatlan kapcsolatok hálójában vergődik, és képtelenek helyzetüket elfogadni vagy azon változtatni. Catullus történetén keresztül Füst Milán saját filozófiai és erkölcsi kérdésfelvetéseiről beszél, az elérhetetlen boldogságról szőtt elképzeléséről.

Székely Gábor 1944-ben született, és 1968-ban végezte el a Színművészeti Főiskolát. A szolnoki színház főrendezője lett, és művészeti vezetése az elkövetkező években a szolnoki színház teljes művészeti megújulását jelentette, ugyanúgy, mint Zsámbéki Gábor esetében, aki ezalatt a kaposvári színház főrendezője volt. Néhány évvel később, 1978-ban a két rendezőt felkérték a budapesti Nemzeti Színház vezetésére és megreformálására, ahonnan négy év elteltével távoztak. 1982-ben létrehozták a Katona József Színházat, független társulatként, ami így kivált a Nemzeti Színházból. Székely Gábor 1989-ben hagyta ott a Katona József Színházat. 1994-ben az Új Színház művészeti igazgatója lett, amit négy évig vezetett. 1998 után nem rendezett több színházi előadást, hanem a tanítás mellett kötelezte el magát: számos fiatal rendezőgeneráció mesterévé vált. 2020-ban hagyta ott a Színház- és Filmművészeti egyetemet, tiltakozásképpen amiatt, hogy a kormány eltörölte az egyetem oktatási autonómiáját.