november 28. 20.00 - Horizons
Időtartam: 1h 50’
Román nyelvű előadás magyar és angol felirattal.
Az előadás november 29-én, 12 óráig érhető el.
12 éven felülieknek ajánlott!
Román nyelvre fordította:
Vlad Russo, Vlad ZografiBérenger:
Romeo Ioan
Jean:
Ion Rizea
Daisy:
Claudia Ieremia
Dudard, Öreg úr:
Cristian Szekeres
Háziasszony, Mrs. Boeuf:
Ana Maria Ojocaru
Fűszeresné, Mr. Jean felesége:
Ana Maria Pandele Andone
Pincérlány:
Roberta PopaLogikatanár:
Matei ChioariuBotard:
Cătălin UrsuTulaj a kávéházban, Mr Jean:
Doru IosifFűszeres, Tűzoltó:
Benone ViziteuMr. Papillon:
Costa TovarniskyKarmester:
Judit Reinhardt
Rinocéroszok:
Laura Avarvari, Bogdan Spiridon, Andrei Chifu, Andrei Zgăbaia, Claudiu Patcău, Claudiu Surmei, Darius Zet, Marin Lupanciuc, Paul VesaRendező:
TOMPA GÁBORDíszlettervező:
Helmut StürmerJelmeztervező:
Carmencita BrojboiuZene:
Vasile ȘirliKoreográfia:
Florin FieroiuMaszkok:
Ilona Varga
Video design:
Sebastian Hamburger
„Bérenger hétköznapi ember, aki élhetne bárhol és – a 20. századtól kezdve – bármikor. Története akkor indul, amikor a várost újfajta járvány sújtja: a lakók rinocérosszá változnak. Egyesek számára ez természetes hajlamként jelentkezik, amelynek lenyűgözve vetik alá magukat, mások számára választási lehetőség, és vannak azon nagyon kevesek, akik kategorikusan elutasítják. Bérenger szélmalomharcba kezd a nyers erő ellen, amely betör az életébe, és visszafordíthatatlanul megváltoztatja azt. Akárcsak Eugène Ionescót, Bérenger-t sem a tettekben tapasztalt erőszak érinti leginkább, hanem a körülötte zajló változások erőszakossága, ezek gyors és agresszív ideológiai magyarázata, a személyes múlt és a szabad akarat önfelszámolására irányuló szörnyű képesség. Mindezzel szemben az emberi szellem tehetetlennek bizonyul. Azonban, miután mindenét elveszti, Bérenger-nak mégis marad valamije, amit nem vehetnek el tőle (habár a történelem épp azt tanítja, hogy a régebbi és újabb diktatúrák komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ez ne fordulhasson elő) –, nevezetesen a gondolkodást. Megkérdőjelezni a valóságot, megvizsgálni a bizonyítékokat, ellenállni a gyarmatosításnak, amikor a megközelítés iránya téves – ezekkel a tevékenységekkel mind a bennünk rejtekező rinót pusztítjuk. Kételkedni annyi, mint embernek lenni.”
Codruța Popov
Tompa Gábor 1981-ben végzett Bukarestben, a Színház- és Filmművészeti Akadémia rendező szakán, a világszerte elismert romániai rendezőiskola kiemelkedő egyéniségeinek, Liviu Ciulei, Mihai Dimiu és Cătălina Buzoianu tanítványaként. 1981 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház rendezője, 1990 óta igazgató és főrendező.
Alapítója volt a kolozsvári Színházművészeti Karnak, ahol 1991-től rendezést oktatott. A továbbiakban a limoges-i Académie Théâtrale de L’Union, a freiburgi Schauspielschule, a londoni Brunel University és a barcelonai Institut del Teatre vendégtanára volt. Több mint 80 színdarabot rendezett, és további 80 előadás producere volt Romániában és szerte a világon, többek között Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Magyarországon, Írországban, Kanadában, Szerbiában, Csehországban, Szlovéniában, az Amerikai Egyesült Államokban és Dél-Koreában. A Román Színházi Szövetség (UNITER) hat alkalommal tüntette ki az Év Legjobb Rendezője díjával, ezen kívül elnyerte az Év Legjobb Előadása díjat is, 1989-ben Kao Hszincsien a Buszmegálló, 2009-ben pedig a Három nővér című előadásokkal. Pályafutásának számos megvalósítását az UNITER 2002-ben Kiválóság díjjal honorálta. Filmje, a Kínai védelem 1999- ben elnyerte a Legjobb Első Film díját a Salernói Nemzetközi Filmfesztiválon, Olaszországban, ugyanabban az évben bekerült a Berlini Filmfesztivál hivatalos válogatásába is.
Tompa Gábor számos vers- és színházi esszékötetet is jegyzett, mint például A hűtlen színház. Esszé a rendezésről(Kriterion, Bukarest, 1987); Óra, árnyékok (versek, Bukarest, 1989); A késdöfés gyöngédsége (tanulmányok, Komp-Press, Kolozsvár, 1995); Aki nem én (versek, Mentor, Marosvásárhely, 1995); Készenlét (versek, Héttorony, Budapest, 1990); Lidércbánya (versek, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2004); Címke-függöny. Tompa Gábor színházi magánszótára (Bookart, Csíkszereda, 2010).
2006 márciusától 2008 áprilisáig (amikor a kolozsvári színház az UTE tagjainak sorába lépett) az Európai Színházi Unió egyéni tagja volt. 2007 és 2019 között a Kaliforniai Egyetem (San Diego) Színház és Tánc Tanszékén a rendezői program vezetője volt. 2018 májusától az Európai Színházi Unió elnöke.