BERTOLT BRECHT − PAUL DESSAU: KURÁZSI MAMA ÉS GYERMEKEI
Koprodukció: Kolozsvári Állami Magyar Színház (Kolozsvár, Románia), Staatsschauspiel Dresden (Drezda, Németország)
november 27. 12.00 - Horizons
Időtartam: 2h 20’ Magyar nyelvű előadás román és angol felirattal.
Az előadás november 27-én, 20 óráig érhető el.
12 éven felülieknek ajánlott!
Magyar nyelvre fordította: Nemes Nagy Ágnes
Kurázsi mama:Laczó Júlia Kattrin, néma leánya: Tőtszegi Zsuzsa Eilif, idősebb fia: Buzási András Stüsszi, fiatalabb fia | Kappan: Marosán Csaba A szakács:Sinkó Ferenc A tábori pap: Balla Szabolcs Yvette Pottier: Kató Emőke Őrmester, Írnok, Paraszt: Fogarasi Alpár Zsoldosvezér, Verbuváló, Katona, Paraszt: Laczkó Vass Róbert Óbester: Platz János Parasztasszony: Jerovszky Tímea Anya:Varga Csilla Lány: Ötvös Kinga Rapunzel: Kicsid Gizella Valamint: Csutak Réka, Ábrahám Antonella, Szőcs Szilárd Péter, Szalantai Gellért, Szallos Norbert, Bálint Előd, Erdei Máté, Gyenge Tímea, Nagy Kopeczky Kristóf, Orbán Szabolcs, Pánczél Kata, Sepsi Melinda, Szántusz Noémi, Tatár Zsuzsa, Varga Péter, Wagner Áron Rendező: ARMIN PETRAS Díszlettervező: Olaf Altmann Jelmeztervező: Cinzia Fossati Dramaturg: Katrin Schmitz Koreográfia: Denis Kooné Kuhnert Hangszerelés: Thomas Kürstner, Sebastian Vogel Fényterv: Norman Plathe-Narr Zenei vezető: Incze G. Katalin Zenei asszisztens: Anik Urich Rendezőasszisztens: Camilla Cecile Körner, Louisa Rogowsky A jelmeztervező asszisztense: Bocskai Gyopár
Ügyelő: Zongor Réka
Az előadás a Suhrkamp Verlag AG engedélyével, a Hofra Kft. közvetítésével jött létre.
Egész Európa fel van dúlva, a kontinensen a harmincéves háború káosza uralkodik. Ennek a pusztításnak a kellős közepén ott van Kurázsi mama, a markotányosnő, ekhós szekerével és elpusztíthatatlanul, amint egyik katonai tábort a másik után járja. Minden nehézség ellenére sem szeretné, ha valaki beleköpne a levesébe, és elrontaná a háborúját: a fenyegető béke csak a jól menő üzletét veszélyezteti, és neki három gyerekkel kell zöld ágra vergődnie. Először derék fia, Stüsszi kerül a hadbíróság elé, Kurázsi mama ugyanis túl sokat alkudozott arról, mennyivel vesztegesse meg azokat, akik szabadon engedhetnék. Őt követi az éles eszű Eilif, és végül még a néma Kattrint is lelövik utolsó hőstettének végrehajtása közben. Kurázsi mama továbbhalad ekhós szekerével a sereg és a háború nyomában, hiszen nincs messze a következő üzleti lehetőség. Bertolt Brecht a Kurázsi mama és gyermekei című darabot nem sokkal a második világháború kitörése előtt írta, svédországi száműzetésében. A harmincéves háború történetéből nemcsak erős képeket merített Európa küszöbön álló újabb pusztulásának leírására. Arra is rámutatott, hogy a háborúkat elsősorban „istenfélelemből vívják, és csupa olyasmiért, ami jó és szép" - a nyereség viszont a kasszákban, nem pedig a harctéren érződik.
„A Kurázsi mama egy egyedülálló nő életéről szól, aki markotányosnőként járja végig a 17. század harmincéves háborúját, gyermekeivel együtt. A háború biztosítja számára a megélhetést, ugyanakkor elveszi tőle mindhárom gyermekét. Kurázsi mama nem változik: nem tanul semmiből, nem bán meg semmit. Mindig képes továbbmenni. Brecht és Dessau darabja nagy tragikomikus ballada az élet értelmetlenségéről és az életörömről, ami nehéz időkben sem szűnik meg. Mert énekelni, táncolni és szeretni akkor is kell, ha minden összeomlik. A továbblépés szakadatlan lendülete pedig azt is jelenti, hogy minden úgy marad, ahogy volt."
Armin Petras
ArminPetras (Meschede, Sauerland, 1964) 1969-ben szüleivel az NDK-ba települt. 1985 és 1987 között a berlini Ernst Busch Színművészeti Főiskolán rendezői szakon tanult. 1988-ban kivándorolt az NSZK-ba. A rendszerváltás után többek között Frankfurtban az Odera menti Kleist-Theaterben, a Theater Chemnitz-ben, a Magdeburgi Freien Kammerspielenben, a Schauspiel Leipzigben, a Mannheimi Nemzeti Színházban, a Rostocki Volkstheaterben, a berlini Rosa Luxemburg téri Volksbühnében, a Schauspiel Hannoverben, a Münchner Kammerspielenben és a hamburgi Thalia Theaterben dolgozott. Petras 2006 és 2013 között a berlini Maxim Gorki Theater igazgatója volt, 2013- tól 2018 nyaráig pedig a Stuttgart Theateré. 2005-ben Sachsen szövetségi állam a Lessing-díjjal tüntette ki. Fritz Kater álnéven színdarabokat írt, ezeket ő maga is rendezte; számos darabjával részt vehetett a Berlini Színházi Találkozón, és Mühlheimi Színműíró díjban, Friedrich Luft-díjban és Else Lasker Schüler-díjban részesült. Armin Petras film- és regényfeldolgozások terén is a legkeresettebb kortárs szerzők közé tartozik. 2013 óta a Német Előadóművészeti Akadémia tagja. A Staatsschauspiel Dresdenben többek között Friedrich Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című darabját, Heinrich von Kleist A chilei földrengés című művének feldolgozását, valamint Bertolt Brechttől a Galilei életét és Dragomán György Máglyájának színpadi változatát rendezte meg. Jens Groß dramaturggal együtt írta meg A torony színpadi feldolgozását a drezdai színház számára. A 2019/2020-as évadban szintén Drezdában rendezte meg a Kurázsi mama és gyermekeit.
