Hanna: GYÖRGYJAKAB ENIKŐ
BOGDÁN ZSOLT, SZŰCS ERVIN, VÁTA LORÁND, MAROSÁN CSABA, ORBÁN ATTILA, BODOLAI BALÁZS, GYÖRFFY ZSOLT
Rendező: NONA CIOBANU
Díszlet: NONA CIOBANU, PETER KOŠIR
Jelmez, zene, fények: NONA CIOBANU
Fényképek, videofelvételek: MATJAŽ WENZEL
Videoprojekció: PETER KOŠIR
A díszlettervező asszisztense: TENKEI TIBOR
Ügyelő: GYÖRFFY ZSOLT
A volt náci tiszt és a nő, egy koncentrációs tábor egykori foglya tizenhárom évvel a háború után Bécsben véletlenül újra találkozik. Viszonyuk a lágerben nemi erőszakkal kezdődött.
Max és Hanna, az előadás két főszereplője saját sötét sorsuknak és a történelemnek a foglyai. Nem tudnak, vagy talán nem akarnak egyetlen lépést sem tenni e börtön falain kívül. Szükségük van arra, hogy a múltat újra és újra jelenvalóvá tegyék, azért, hogy megtisztítsák, megértsék és megbüntessék a másikat - és önmagukat. Miközben belemennek abba, hogy a másik szemével szemléljék a világot, egy dinamikus viszony alakul ki köztük: hol áldozatként, hol elnyomóként játszanak mindketten fáradhatatlan és állandóan felcserélhető szerepet.
Úgy vélem, az elnyomó és az áldozat közötti viszony kérdése ma is rendkívül időszerű: ugyanúgy megnyilvánulhat a családon belül, mint a tágabb értelemben vett társadalomban. Ma is ugyanúgy felelősek vagyunk azért, ahogyan tudomásul vesszük ezeket a visszaéléseket, és ahogyan gyakran hozzájárulunk a fenntartásukhoz.
Nona Ciobanu