William Shakespeare: A velencei kalmár

Időtartam: 2h 45’
Magyar nyelvű előadás román és angol felirattal.
Az előadás november 22-én, 12 óráig érhető el.
14 éven felülieknek ajánlott!

Fordította: Nádasdy Ádám

Antonio: Viola Gábor
Bassanio: Bodolai Balázs 
Gratiano: Szűcs Ervin 
Salarino: Farkas Loránd 
Solanio: Balla Szabolcs 
Lorenzo: Árus Péter 
Shylock: Bogdán Zsolt
Jessica: Imre Éva 
Portia/ Baltazár, Jogász: Györgyjakab Enikő 
Nerissa/ Baltazár Titkára: Albert Csilla 
Stephano: Fogarasi Alpár 
Lancelot Gobbo: Marosán Csaba 
Öreg Gobbo: Orbán Attila 
Tubal: Laczkó Vass Róbert 
Marokkó hercege: Váta Lóránd
Aragonia hercege: Paco Alfonsín 
A herceg: Dimény Áron 
További szerepekben: Kántor Melinda, Platz János 
Marokkó Hercegének Testőrei: Kántor Melinda, Vindis Andrea

Rendező: TOMPA GÁBOR
Díszlet- és jelmeztervező: Dragoș Buhagiar
Dramaturg: Visky András
Rendezőasszisztens: Botond Nagy, Veres Emőke
Videó: Rancz András
Fényterv: Erőss László
A jelmeztervező asszisztense: Bocskai Gyopár
Élőzene: Farkas Lóránd, Balla Szabolcs, Szűcs Ervin
Színpadi mozgás: Györgyjakab Enikő, Paco Alfonsín
Beszédtechnika: Papp Márta
Ügyelő: Veres Emőke, Zongor Réka

„A velencei kalmár olyan vígjáték, amely Uzsora és Barátság, Bosszú és Megbocsátás, Diszharmónia és Harmónia derűsen feloldódó küzdelméről szól. (...) Tündérjaték, sötét komédia, morális példázat vagy commedia dell'arte? Öntudatlanul gyűlt fel Shakespeare-ben a nyersanyag, csak a jelenetszövő színpadi mester tudatos. De a mesterség tudója egyben költő, s az átvarázsolt nyersanyag még akkoris az élet teljességét tükrözi, amikor nem kivánja, hogy túl komolyan vegyük.”

Cs. Szabó László: Velencei uzsora, belmonti muzsika, in. Shakespeare. Esszék.

„Az előadás egy modern technológiájú, hideg világban játszódik, ahol kontrasztként óriási szenvedélyek vannak. Szenvedélyek, melyek elsősorban a nárcizmus, önzés és egoizmus felé mutatnak. Ugyanakkor a szereplők különböző értelemben foglyai is valaminek.
Itt senki nem választja azt, hogy mindenről lemond, és nem érdekli a pénz. Mindenki az érdekei szerint cselekszik, egy bonyolult érdekhálózat és szövetség működtet mindent. Természetesen minden szereplőben vannak erős, tiszta érzelmek, van szex, szerelem, erotika. De a szereplők nem eszerint választanak. Csak pillanatnyilag gondolják úgy, hogy ez fontosabb. Az önzés és önös érdekek szólnak bele mindenbe. Ebből rettenetesen kegyetlen színházat lehet létrehozni. Amiben persze vannak vígjátéki elemek, komikus szituációk, de alapjáraton egy kegyetlen és mohó hajsza az »öröklétért«, túlélésért vagy a boldogságért.”

Tompa Gábor

Tompa Gábor 1981-ben végzett Bukarestben, a Színház- és Filmművészeti Akadémia rendező szakán, a világszerte elismert romániai rendezőiskola kiemelkedő egyéniségeinek, Liviu Ciulei, Mihai Dimiu és Cătălina Buzoianu tanítványaként. 1981 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház rendezője, 1990 óta igazgató és főrendező.

Alapítója volt a kolozsvári Színházművészeti Karnak, ahol 1991-től rendezést oktatott. A továbbiakban a limoges-i Académie Théâtrale de L’Union, a freiburgi Schauspielschule, a londoni Brunel University és a barcelonai Institut del Teatre vendégtanára volt. Több mint 80 színdarabot rendezett, és további 80 előadás producere volt Romániában és szerte a világon, többek között Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában, Magyarországon, Írországban, Kanadában, Szerbiában, Csehországban, Szlovéniában, az Amerikai Egyesült Államokban és Dél-Koreában. A Román Színházi Szövetség (UNITER) hat alkalommal tüntette ki az Év Legjobb Rendezője díjával, ezen kívül elnyerte az Év Legjobb Előadása díjat is, 1989-ben Kao Hszincsien a Buszmegálló, 2009-ben pedig a Három nővér című előadásokkal. Pályafutásának számos megvalósítását az UNITER 2002-ben Kiválóság díjjal honorálta. Filmje, a Kínai védelem 1999- ben elnyerte a Legjobb Első Film díját a Salernói Nemzetközi Filmfesztiválon, Olaszországban, ugyanabban az évben bekerült a Berlini Filmfesztivál hivatalos válogatásába is.
Tompa Gábor számos vers- és színházi esszékötetet is jegyzett, mint például A hűtlen színház. Esszé a rendezésről(Kriterion, Bukarest, 1987); Óra, árnyékok (versek, Bukarest, 1989); A késdöfés gyöngédsége (tanulmányok, Komp-Press, Kolozsvár, 1995); Aki nem én (versek, Mentor, Marosvásárhely, 1995); Készenlét (versek, Héttorony, Budapest, 1990); Lidércbánya (versek, Pallas Akadémia, Csíkszereda, 2004); Címke-függöny. Tompa Gábor színházi magánszótára (Bookart, Csíkszereda, 2010).
2006 márciusától 2008 áprilisáig (amikor a kolozsvári színház az UTE tagjainak sorába lépett) az Európai Színházi Unió egyéni tagja volt. 2007 és 2019 között a Kaliforniai Egyetem (San Diego) Színház és Tánc Tanszékén a rendezői program vezetője volt. 2018 májusától az Európai Színházi Unió elnöke.