A fesztivál

Kedves Barátaink!

Elérkeztünk az INTERFERENCIÁK negyedik kiadásához. Ahogyan az elmúlt években megpróbáltuk tematikussá tenni a fesztivált, idén is bővítjük a színházi interferenciák fogalmát. A fesztivál előző kiadásaiban a kultúrák egymáshoz közelítését, a legfontosabb nemzetközi színházi törekvések bemutatását tűztük ki célul, majd megpróbáltunk kilépni a színház épületéből és bevonni a város más, kulturális jelentéssel bíró tereit, mint amilyen az Ecsetgyár, a Bánffy-palota, a Tranzit Ház vagy a Hunyadi-téri Nemzeti Színház, létrehozva ezáltal a terek párbeszédét. A harmadik kiadás a zene és a színház interferenciájáról, egymásra hatásáról, közös gyökereiről szólt.
 

Negyedik kiadásunk választott témája a test történetei. Ezt a nagyon „hálás", végtelen gazdagsággal és sokféle megfogalmazási lehetőséggel bíró tárgyat nyilván lehetetlen egyetlen fesztivál alkalmával - akár színházilag is! - kimeríteni. Bennünket, emberi lényeket, folyamatosan foglalkoztat saját testiségünk, külső megjelenésünk, életműködésünk, öregedésünk, időbeliségünk, halandóságunk, fogantatásunk -születésünk, fájdalmas betegségeink, nemiségünk, minden, ami az Ige testté válása óta a test rejtélyes kémiájához fűz. Lehet-e a színháznál alkalmasabb hely arra, hogy ezekkel a kérdésekkel a maguk fizikai valóságában szembesüljünk? Hiszen a színház éppen néző és színész jelenlétére, jelen idejű térbeli egymásrautaltságára épül a játékosság sajátos közegében.
 

A színházi előadás elsődleges nyersanyaga, nélkülözhetetlen kifejezési eszköze a test. A jelenkor legfontosabb színházi törekvései - melyekben a színház és performansz közötti határok egyre inkább összemosódnak, s a két forma egyre inkább átjárhatóvá válik - megpróbálják újraértelmezni a testiség fogalmát, egyszersmind új tapasztalatok elé állítva a nézőt. Dialógus helyett a „testemlékezet" (Jan Kott) egyidejű kollektív élményét próbálják előidézni egy közös térben, melyben „performer" és „közönség" felelőssége megnő, részvételük cselekvésértékűvé válik. A történelem során annyiszor felmagasztalt, megdicsőült, megkínzott, meggyalázott és megalázott test - feltámad-e végül? Van-e megváltás?
 

Ezeket a kérdéseket próbálják körbejárni azok az előadások, amelyeket az idei fesztiválra válogattunk. A változatosnak remélt program kiemelkedő eseményei közé tartozik a berlini Schaubühne és a londoni Cheek by Jowl együttesek első kolozsvári vendégszereplése - Thomas Ostermeier és Declan Donnellan kiemelkedő kortárs rendezők alkotásaival. De újdonságnak számít a nagyszerű színház- és performanszművésznek, a dél-afrikai William Kentridge-nek a jelenléte, továbbá a mexikói Lux Boreal táncegyüttes, a Grotowski méltó követőinek számító lengyel ZAR társulat Wrocławból, az amszterdami holland-amerikai Transversal Theater Company és a horvátországi Rijekai Nemzeti Színház olasz nyelvű társulata is. Olaszországból jön Pippo Delbono Amore e carne című előadása is, melyben Alexander Bălănescu hegedűművész is fellép, valamint Valeria Raimondi & Enrico Castellani saját szövegét mutatja be a The Endben.

A „nagy visszatérők" között újra találkozhatunk Lee Jarammal, a csodálatos dél-koreai Pansori előadóművésszel, akinek Kurázsi mamája az elmúlt fesztivál egyik csúcspontja volt, és láthatjuk Nagy József legújabb produkcióját, a Paysage Inconnu-t. A Tel Aviv-i Habima színház A velencei kalmár előadását az Európai Színházi Unió jelenlegi elnökének, Ilan Ronennek a rendezésében mutatják be. Hazai társulatok közül a bukaresti Nottara Színház és a szintén bukaresti ArCub produkciói lesznek jelen, és természetesen a Kolozsvári Állami Magyar Színház (négy előadással). A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és a kanizsai Jel Színház a Vajdaságot képviselik, a főprogramok sorát az olasz egyetemista Wozzeck zárja.
 

A minden eddiginél gazdagabb, jelentős off-előadásokkal, beszélgetésekkel (melyeknek színhelye ismét a TIFF Ház!), könyvbemutatókkal, koncertekkel, kiállításokkal dúsított program nem jöhetett volna létre a Kulturális Minisztérium, Kolozsvár Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa és mindazon támogatók és partnerek segítsége nélkül, akiket a katalógusban felsoroltunk.

Köszönet érte!

Tartalmas együttlétet kívánok mindenkinek!

Tompa Gábor,

a fesztivál igazgatója és válogatója